Szabó Bence blogja

You just don’t fucking get my minds!

A nemzeti ünnepen nekiálltam egy kicsit kisérletezni a gépemmel. Pontosabban ráhánytam egy kubuntut, hogy hátha működik. Elöljáróban az egészről annyit akarok csak mondani, hogy azóta nem léptem be windowsba. Ennek persze ennél sokkal bonyolultabb a története.

Az egész úgy kezdődött, hogy hétfőn dél előtt egy órával, eszembe jutott, hogy milyen jó buli is lenne kipróbálni, hogy értelmes operációs redszerrel elfut-e a gépem. Ami ezt követte, az igen egyszerűen az volt, hogy fogtam egy korántsem üres CD-RW-t, és rádobtam egy, a gépemen pihenő aktuális linux-verziót. Na itt feneklettek volna meg egy páran, merthogy ugye hogyan kerül linux-verzió iso fájlja az én gépemre? A helyzet az, hogy pont az ilyen alkalmakra tartogattam. Szóval fogtam ezt az iso fájlt, és kiírtam egy üres CD-RWre. Aztán betettem a gépbe, és restart.

Ami ekkor történt, az elmondhatatlan. A linux megkérdezte előszöris, hogy milyen nyelven szeretném telepíteni. Nyilván angolul, gondoltam magamban. A linux egy csomó nyelvet tud CD-ről, nem olyan, mint a windows, aminek külön language fájljai vannak. Szóval install, az aztán felhasználóbarát, mindent kérdez, szájbarág, aztán megcsinálja a szükséges dolgokat magától. Ennek nagyon örültem, az életben nem jöttem volna rá, hogy milyen partíciók kellenek a linuxoknak, így meg csak azt  kellett megmondani, hogy hány gigát ehet meg maximum. Szóval mintegy 30 perccel a kezdés után egy működő linux állt a gépemen. Azóta kb. 3 másodperccel tovább tart a windows boot, mert a linux menüjében ki kell választani a windowst. Ezt a boot menüt hívják úgy, hogy GRUB.

Nah jött a nagy meglepetés, azt hittem, hogy szívni fogok, de nem. Alapvetően a linux a drága minden drivert megtalált, működnek a laptop funkcióbillentyűi, mindent rendesen be tudtam állítani (a wifi is azonnal ment), minden nagyon szépen fut. Most még egy-két apróság következett. Elsőként beállítottam a messenger programot, hogy be tudjak jelentkezni a WLM-be. Ez volt olyan 5 perc, mert sajnos kicsit buta voltam hozzá. Aztán jött az office tesztelése, mert ugye az nem Microsoft, mint úgy általában a userek gépein. Hanem OpenOffice.org, aminek megvan az az előnye, hogy open format, és megvan az a hátránya – azt még nem találtam. Biztosan van neki. Közben felépült egy Mozilla és egy Thunderbird is, ezek mind ugyanolyanok, mint a windowsos, nem meglepő, hogy gyorsabbak kicsit.

Ez után jött egy kicsi szívás, amit magamnak köszönhetek. Az eclipse nevű program felépült első szóra (apt-get install eclipse), de sajnos ez nekem nem volt elég. Nekem ugyanis kell a PHP-fejlesztői környezet is, ami azonban az eclise-en kívüli projekt, minek következtében a windowsos verzió sem egyszerű, ha nem tudjuk, mit kell letölteni. A linuxnál nincs is meg, hogy mit kéne. Szóval első próbálkozás az eclipse beépített installere, amelyet így próbálkozások halma után senkinek nem ajánlok. A másik módszer, hogy a megfelelő programot alapból jó helye kicsomagolom, és megy. Hát, nem. Főleg, hogy nem tudtam neki triviális módon ikont gyártani, meg elszállt valami runtime hibával. A megfelelő megoldás akkor született, amikor a clean installra rámásoltam a PHP-s verzió kicsomagolt fájljait. Mindent felülírtam, a programok közt ott az ikon, a program meg megy. Ez azért elég hack szagú megoldás.

Az utolsó, már mai tapasztalat, hogy hálózati nyomtatót telepíteni a gépre kb. 2 perc volt. Akinek tehát kell egy megbízhatónak mondott, nagyon jól strukturált, jó kinézetű rendszer, és nem nagyon akar játszani mindenféle exe típusú játékokkal, annak nagyon melegen ajánlom a linuxot. Nem utolsósorban a sokkal okosabb átlag felhasználói réteg miatt (a support ennek következtében nagyon jó). Jó szórakozást hozzá!

Juhéé! Végre megtörtént az, amire sok kommentelni vágyó várt. Legalábbis remélem. A blogom ezentúl (és ezt talán észre se lehet venni) más motor hajtja meg. Az átállást gyakorlatilag teljes mértékben János végezte el, óriási köszönetet mondok érte.

Ami változott, az például a kommentelés. Mostantól bárki írhat bármit, egy e-mail cím és egy nick megadásával. Ennek örömére tessenek kommentelni sokat!

A blog ezentúl a blog.bentlor.hu illetve a bentlor.hu/blog címeken érhető el.